July 25, 2025
Ismerős a helyzet, amikor a termékfejlesztési meeting még teljes nyugalomban indul, aztán egyszer csak elindul az ötletlavina? A sales javasolna egy upsell modult. A marketing badge-eket és játékosítást dob be, hogy növelje az engagementet. Az ügyvezető szerint ideje lenne chatbotot fejleszteni, hiszen máshol is van. És persze jön a klasszikus:
„A konkurenciánál már van wishlist nekünk is kéne!”
Ezek az ötletek önmagukban nem rosszak. Sőt, mindegyik mögött egy jogos cél húzódik: jobbá, vonzóbbá tenni a terméket, megfelelni a felhasználóknak, lekörözni a konkurenciát. A gond ott kezdődik, amikor ezek az ötletek egyszerre kerülnek az asztalra anélkül, hogy bárki megkérdezné: valóban kell ez ide? Tényleg segít a felhasználónak? Megéri most ezzel foglalkozni?
A feature creep nem egy nagy, rossz döntés eredménye. Inkább sok apró, jószándékú ötletből áll össze olyan funkciókból, amelyek önmagukban mind érthetőek, de együttesen elmoshatják a fókuszt. A termék lassan túlburjánzik: elveszíti a fókuszát, túlbonyolítottá válik, és egyre nehezebb szerethetővé tenni.
De hogyan lehet ezt megelőzni? Hogyan maradhat fókuszált a fejlesztés, még akkor is, ha minden csapatrész új ötletekkel áll elő?
Ahelyett, hogy az összes felmerülő ötlet automatikusan bekerülne a backlogba, érdemes előbb végigmenni néhány egyszerű, de hatásos kérdésen. Például: pontosan kinek szól ez a funkció? Melyik felhasználói szegmens problémájára ad választ? Miért lenne ez hasznos? És ami talán a legfontosabb: találkoztunk már ezzel valós insightban? Előjött interjúban, usability teszten vagy bármilyen adatban? Ha nem, akkor itt az ideje, hogy utánajárjunk ne „szerintem” alapon döntsünk.
A következő fontos kérdés: mekkora hatása lenne, és mekkora erőforrásra van szükség a megvalósításhoz? Itt jöhet képbe a prioritási mátrix vagy egy Opportunity Canvas, amely segít rendszerezni a gondolkodást. Ez az eszköz abban segít, hogy ne csak azt lássuk, mit lehetne csinálni, hanem azt is: kinek, miért, milyen erőforrással és mikor érdemes megcsinálni. Nemcsak abban támogat, hogy a megoldás helyett a problémára fókuszáljunk, hanem abban is, hogy az üzleti, technikai és felhasználói szempontokat egy helyen kezeljük. Ez pedig pontosan az, amit a product thinking képvisel. A lényeg nem az, hogy minden ötlet megvalósuljon hanem az, hogy csak azok kerüljenek be a fejlesztésbe, amelyek valódi problémára adnak választ, amit a felhasználók is értenek, akarnak, és értékelnek.
Ha pedig bizonytalan vagy, hogy egy ötlet valóban fontos-e, mindig kapaszkodhatsz a kutatásba. Egy user interview vagy egy usability teszt sokkal többet ér, mint bármilyen „jó megérzés”. A kvalitatív és kvantitatív adatok világosan megmutatják, hol van a súlypont, mire van szükség, és mi az, amit a felhasználók ténylegesen használnak. És ha legközelebb valaki előáll egy újabb ötlettel, amit „mindenképp meg kellene csinálni”, akkor csak állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg: Kinek segít ez? Miért fontos? Miben nyújt valódi értéket? És láttuk már ezt a felhasználóktól?
Ha ezekre jó válaszok születnek –» jöhet a megvalósítás.
Ha nem –» lehet, hogy most nem ez a prioritás.
Ha még nem tudjuk –» itt az idő utánajárni.
A fókusz nem magától marad meg. Meg kell védeni. A terméked nem attól lesz erősebb, hogy minden ötlet belekerül, hanem attól, hogy csak az kerül bele, ami valódi értéket teremt. Ami világos, fókuszált, érthető.
Created by
